Időpont: 2023. szeptember 29.
Helyszín: SZTE BTK Kari Konferenciaterem, Egyetem utca 2., földszint
17:50 Megnyitó prof. dr. Németh T. Enikő
20:15-21:00 prof. dr. Németh T. Enikő - dr. Nagy C. Katalin - dr. Németh Zsuzsanna
Amit eltitkolnak előlünk
Kattintásra serkentő rejtett tartalmak az álhírek címeiben
21:00-21:45 dr. Szécsényi Tibor - Virág Nándor
Át fogja-e venni a chatGPT vagy a hozzá hasonló beszélő robotok a hatalmat?
A nyelvtudomány és a mesterséges intelligencia határán
18:00-18:45
Szabó Éva
Bizonyára már előfordult velünk, hogy egy bizonyos kép kiváltására törekedtünk annak érdekében, hogy egy adott célt elérjünk. Figyeltünk a megjelenésünkre, a testtartásunkra, a szavainkra, szemléltük a társunk visszajelzéseit. A benyomáskeltés az emberi viselkedés inherens velejárója, a nyelvi és nem nyelvi viselkedésünkre is kiterjed és akár az önképünket is befolyásolja. Észrevehetők bizonyos mintázatok, melyek a benyomáskeltés köré szerveződnek. Mi okozhatja, hogy az egyik szituációban a nyelvi viselkedésünk és nyelvi választásaink által az óhajtott benyomást érhetjük el, míg a másikban annak ellenkezőjét? Milyen benyomáskeltési stratégiákkal, taktikákkal találkozhatunk?
Az előadásban sorra vesszük a (nyelvi) benyomáskeltés szociálpszichológiai és nyelvészeti megközelítéseit, emellett kísérletet teszünk arra, hogy feltárjuk, milyen szempontok játszhatnak szerepet a benyomáskeltési törekvéseink megítélésében, valamint megismerkedhetünk néhány (nyelvi) benyomáskeltési taktikával is.
Szabó Éva a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának Elméleti Nyelvészet programjában végzett, doktori értekezését a nyelvi benyomáskeltés témaköréből írta. Jelenleg az MTA–SZTE–DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársaként dolgozik. Érdeklődési területe a politikai diskurzusok elemzése, a (nyelvi) benyomáskeltés és a nem verbális kommunikáció.
18:45-19:30
Kovács Pál
Összeesküvés-elméletek régóta léteznek, manapság az interneten terjedve, de azon túl is. A tudomány számára azonban mindmáig kérdés, hogy mit nevezünk így, és pontosan mit is vizsgáljunk, ha a konteókkal szeretnénk foglalkozni. Ebben az előadásban a nyelvészet néhány lehetséges megközelítését járjuk körül az összeesküvés-elméletekre vonatkozóan.
Kovács Pál az SZTE-BTK angol-magyar szakos hallgatója. Jelenleg az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoportjának a munkáját segíti az internetes álhírek vizsgálatában. Személyes érdeklődési körébe tartozik a pragmatika területe, valamint az összeesküvés-elméletek témaköre.
19:30-20:15
Bozsik Tamara
Naponta sok időt töltünk el az interneten böngészve, olykor órákig görgetve a Facebookot, híreket és kommenteket is olvasva. Azonban talán nem is vesszük észre, hogy a kanapén ülő kommenthuszárok hogyan sértik meg a kommentolvasókat. Legyen szó valós vagy álhírről, a kommentelők senkit sem kímélve, szemléletesen kifejtik véleményüket egy adott témával kapcsolatban. Hogyan ismerjük fel a verbális agressziót a kommentekben? Csak akkor sérthet meg engem egy komment, ha én vagyok a címzettje vagy rólam szól? Mi motiválja a kommentelőket arra, hogy az internet névtelensége mögé bújva bántsanak más embereket? Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ.
Bozsik Tamara a Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti Nyelvészet Programjának hallgatója, az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport tagja. Kutatási területe a verbális agresszió megjelenése a magyar közösségi médiában.
20:15-21:00
Németh T. Enikő - Nagy C. Katalin - Németh Zsuzsanna
Kezdjük egy találós kérdéssel: Mi az? Nincs ott, és mégis hat rád. Már mindenki tudja, csak te vagy lemaradva. Erről még biztosan nem hallottál. Meg fogsz lepődni, leesik az állad!
Az interneten szinte korlátlanul, a valódi híreknél tízszer nagyobb eléréssel terjednek az álhírek. A Covid-19 járványban is bebizonyosodott, hogy az álhírek milyen súlyos károkat okoznak: Csak 2020 első 3 hónapjában az USA-ban 6000 fő került kórházba, és 800-an meghaltak egyetlen álhír miatt. Az álhírek terjedése nagyban függ attól, hogy hányan kattintanak rá hatásvadász címeikre. De miért is kattintunk rá a címekre, ha nem is lenne muszáj? A kíváncsiságunkat felkelti a címből hiányzó tartalom, azt reméljük, hogy a kattintás után kielégül a kíváncsiságunk és kitöltjük a cím által generált információs hiányt. A címben csak rejtett módon jelen lévő tartalmak nemcsak az olvasók kíváncsiságát piszkálják fel, hanem letagadhatóságuk miatt az így közölt tartalomért a hírt közlőknek sem kell felelősséget vállalniuk. Előadásunkban bemutatjuk a kattintásvadászat néhány nyelvi eszközét és manipulációs stratégiáját az álhírek címeiben.
Németh T. Enikő az MTA levelező tagja, tanszékvezető egyetemi tanár az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszékén, és az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoportjának a vezetője. Jelenlegi fő érdeklődési területe az implicit információk korpuszbeli azonosításának lehetőségei és az álhírek, áltudományos szövegek kutatása.
Nagy C. Katalin az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa. Jelenlegi fő érdeklődési területe a beszédaktusok korpuszpragmatikai vizsgálata és az álhírek, áltudományos szövegek kutatása.
Németh Zsuzsanna egyetemi adjunktus az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszékén, és az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoportjának a tagja. Fő érdeklődési területe a társalgáselemzés és a nyelvhasználatbeli sugallt jelentések.
21:00-21:45
Szécsényi Tibor - Virág Nándor
Az elmúlt évek egyik legnagyobb technikai fejlődése a nyelvfeldolgozás területén következett be. A mobiltelefonunk megérti a szóbeli utasításainkat, a számítógép hosszabb szövegekből kiemeli a lényeges információkat, a mesterséges intelligenciával lehet beszélgetni. Úgy tűnik, a számítógép megtanulta az emberi nyelvet. Valóban?
Előadásunkban azt a témát járjuk körbe, hogy hogyan jutottunk el idáig, milyen technológia rejlik ezek mögött, hogyan tanulnak ezek az eszközök, mi a különbség az emberi nyelvtudás és a mesterséges intelligencia nyelvtudása között, és hogy kell-e félni attól, hogy a chatGPT vagy a hozzá hasonló beszélő robotok átveszik a hatalmat az emberiség fölött.
Szécsényi Tibor egyetemi adjunktus az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszékén, és az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoportjának a tagja. Kutatási területe a magyar mondatszerkezeti jelenségek, valamint a nyelvtudományi modellek számítógépes alkalmazhatósága.
Virág Nándor az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatója, és az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoportjának a tagja. Kutatási területe az igei bővítmények tulajdonságainak számítógépes, korpusz alapú vizsgálata.